2013.02.10. Valahogy a reggelek kissé nehezebben indulnak Indiában. Otthon az 5:40-es óracsörgés ugraszt ki az ágyból és kezdődhet a napi rutin. Itt valamikor nagyon hajnalban a müezzin megnyugtató énekére ébredek, ami vissza is lebegtet az álomba, mert tudom, hogy még szundíthatok egy kicsit. Mikor…

  Hűűű, de jó újra hallgatni, újra élem a pillanatot, üvöltsön most is a fülembe végtelenítve! Azt hiszem újra ez lesz a himnuszom, mikor megzakkanok, nem tudom mi lesz/legyen. Csak álmodni kell valamit és anyagba sűríteni, hittel. Erről sokszor elfelejtkezem azóta. Ez a  bejegyzés hosszúra…