2013.02.23. Ma kezdődik a Sivatagi fesztivál. Felmegyek az erődbe és követem a díszes kocsin utazó, csodásan felöltöztetett fiatalokat. Megelőzöm a kocsikat és a tevék szőrébe nyírt mintákat csodálom. Színes bojtokkal van díszítve az állatok lába, nyaka és a míves nyergek is. Színes ruhákba öltözött hidzsrák (transzvesztiták) vonulnak, énekelnek és meg-megállnak előadni táncukat.
Később csodás szárikba öltözött lányok menetét követem. Fejükön kókusszal, zöld levelekkel díszített korsókat visznek. Bevonulunk Jaisalmer stadionjába, ahol a lelátóról figyelem a színes kavalkádot, majd a kulturális előadásokat. Délután Sunny csatlakozik hozzám. Megebédelünk egy étteremben és meglátogatjuk a város első „kúriáját”, a Patwaon-Ki-Havelit. Míg a kereskedők karavánjaikkal a világot járták, asszonyaik a haza küldött pénzből gazdálkodtak és igazgatták a mesés gazdagságról tanúskodó háztartást. A kiállításon már modernebb tárgyak is megtalálhatóak, mint a varrógép, telefon, fényképező. Az udvarban, Sunny által kedvezményesen vásárolhatnék csodás, színes takarókat. Fáj is a szívem egyért, de olyan ára van a selyem takarónak, hogy már el is felejtettem. Valahol az utcán bábokat árulnak (híres a rajasthani bábjáték) és be lehet öltözni helyi viseletbe. Ezt a lehetőséget nem hagyhatom ki. Egy fiú segít a farmer-póló fölé húzni az apró tükrökkel díszített szoknyát és kerül még rám egy dupatta (hosszú sál). Élvezem a szép ruhát, játszom az indiai táncos lányt. Jókedvem ragadós, az indiai turistáknak is tetszik a látvány, néhányan családi fotó kérnek velem. 
Visszamegyek a szállásra pihenni kicsit, de kisvártatva megérkezik Sunny és megajándékoz egy vörös szárival, mert nagyon tetszettem neki a népviseletben. Nem is tudom hogyan fogadhatnám el - de kénytelen vagyok - hiszen ez okoz örömet újdonsült barátomnak. A kérése az, hogy ha hazaértem készíttessek egy fotót magamról a száriban és küldjem el neki. Azóta is az a kedvenc fotóm magamról.
Sunny azt mondja, hogy bemondták a stadionban, hogy egy magyar lány is táncol az esti előadáson. Visszamegyek a stadionba és valóban Ábrahám Juditot látom táncolni a színpadon. Ő is inspirálta az utamat és lám, nem beszéltük meg, mégis összefutottunk 3 hetes utazásom végén. Az előadás után megkeresem az öltözőben és váltunk pár mondatot. Most sem ér rá, mert a tánccsoporttal rövidesen tovább állnak.
Bár sötét van, a fesztivál hangulathoz itt is hozzátartozik a kirakodó vásár. Már nap közben is jártam itt egy kört. Óriási területen lehet ruhát, cipőt, bizsut, játékot, istenségek szobrait, bőrárut, kozmetikumot, folklór tárgyakat és bármit vásárolni a kivilágított sátrak alatt. Fel sem tudom sorolni...
2013.02.24. Találok egy számomra hangulatos „éttermet”. Deszkákból épült „hodályban” néhány pad a berendezés. Kitapasztott fémhordóban süti egy fiúcska a csapatit (vékony, kovásztalan kenyérféle). A kész darabokat egy újságpapírra dobja. Egy fára kis porcelán kézmosó van dróttal felerősítve. A pultnál megkérdezem: mit lehet enni? Kapok csájt és reggelit. Az étel finom, délután is majd ide jövök enni. Ma egy, a városon kívüli lovaspóló pályán folytatódnak az események. Teve futtató-, kötélhúzó versenyt és egyéb szórakoztató játékokat láthat a közönség. Pl. a fekvő tevék és öltöztető lányok között kell futva felöltözni a fiúknak. Egy csapat gyerek gyűlik körém, beszélgetünk, ismerkedünk, rendetlenkednek velem, körülöttem. Nézem az emberek tömegét, ahogy elhaladnak előttem és persze ők is megnéznek, mert magam sem látok másik fehér embert a nézők között. Katonanők is felügyelnek, az egyikkel fotót is készítek. Sapkája alatt, kis kontya hálóval (jajj mamámon láttam ilyet utoljára) van biztosítva. Zöld mandzsettája alól kikandikál üveg karkötője. Hiába a nő az nő, akkor is, ha rendőr. Elég volt a szórakozásból, éhes vagyok. Vissza megyek az „étterembe” és thálit kérek. Mivel kézzel eszem időnként lenyalom az ujjaim. Az étkezés vége felé jut eszembe, hogy ma még nem mostam kezet, a porcelán kézmosóról el is felejtkeztem. Eddig sikerült megúsznom mindenféle gyomor bajt, talán most is így lesz. Este ismét ráérnek a fiúk. Issack havelibeli szobájában bollywoodi filmdalokra táncolunk. A fiúk persze éneklik is a dalokat. Jó kis bulit csaptunk hármasban.
