2013.02.20. Közel a pakisztáni határhoz, a Thar-sivatag szélén elterülő Jaisalmer az India és Közép-Ázsia között húzódó tevekaraván-útvonalak metszéspontján fekszik. „Arany városnak” nevezik sárga homokkőből faragott erődje, és épületei miatt. Hajnalban érkezem és Sunny a barátja, Issack Khan szállodájába – havelijébe visz -https://www.tripadvisor.co.hu/Hotel_Review-g297667-d1178773-Reviews-Haveli_Hotel-Jaisalmer_Jaisalmer_District_Rajasthan.html.

A sivatagi fesztivál miatt teljes a foglaltság, ezért a szemben lévő szállodában olyan szobát kapok, amelynek a kulcsa elveszett (valaki a sivatagban elhagyta). Megnyugtatnak, hogy így is biztonságban vagyok és az értékeim is (és valóban, 6 napig bezáratlan szobában, biztonságban aludtam). Kellemes és különleges számomra a feeling, hiszen egy ablakmélyedés teszi a szobát egzotikussá. Kimosom a ruháimat és kiteregetem a tetőn, majd felsétálok a közeli erődbe. Ezt az erődöt is kétszer érte megsemmisítő támadás, amikor az erődben tartózkodók satit (öngyilkosságot) követtek el. Jelenleg rengeteg szálloda található az erődben, ami veszélyezteti az állapotát, hiszen a modern vízhálózat alámoshatja a homokkő alapzatot, ezért korlátozásokat vezettek be. Megnézem a múzeumot, ami szintén gyönyörű tárgyakkal van berendezve. A Jain templomot már bezárták, így visszabandukolok a szállásra. A fiúk is szabaddá váltak így taxival visznek el egy kiszáradt tóhoz, ahol egy palota maradványai közt díszes, kiterített farktollakkal sétáló pávákban gyönyörködöm. (Rajasthan totem állata, jelképe a páva.) Kezd sötétedni és tovább autózunk a Bada Bagh nevű síremlékekhez. A belépő egyébként 100 RS lenne, de mi későn érkezünk és a fiúk ismerik a helyet. Teljes sötétség száll alá, csak a számtalan csillag világítja meg a síremlékeket. Csodás látvány. Leülünk egy homok kupacra Sunnyval és megtanít egy egyszerű meditációs technikát. Ezzel a békével érünk vissza a szállodába, ahol a tetőn még elfogyasztunk egy könnyű vacsorát.

2013.02.21. Issack szafarit intéz délutánra a Thar-sivatagba, addig én visszamegyek az erődbe megnézni a Jain templomot. Út közben összeakadok Lunával, aki meginvitál egy teára a rooftopjára. Természetesen ismeri Ildit, hiszen jó barátok. A szafariról is kikérdezem, hiszen ő is szervez utakat. Akkor 900 RS körüli volt az ára. Luna kellemes beszélgető partner, korrekt ember. Ha az erődben akarsz megszállni, jó szívvel javaslom a szállodáját. Taxival indulunk délután 3-kor a szafarira egy fiatal angol párral. Út közben megnézünk egy „tanyát”, ahol furulya készítő lakik. Messziről látunk néhány cigány falut. A helyiektől azt hallottam, hogy ott is problémás a státuszuk, (hogy ne sértsek jogokat). Tevékkel indulunk tovább. A szafari vezetője - szintén Isáknak hívják, de másként, mert hindu -, mögém ül. Az angol lány egy kisfiút kap segítségül, míg az angol fiú magától is tud tevegelni. Út közben Isák eltűnik egy időre, a fiúcska ül mögém, míg elérjük a tábort. A fiúcska csájt készít, majd megérkezik Isák is. Házat épít a sivatagban és a túrák alatt is dolgozik kicsit rajta. Majd vendégházként fogja használni, mert most egy ágakból összeállított szeles menedékben, vagy a szabadban lehet aludnia a turistáknak. Sétálunk kicsit a dűnéken, fotózkodunk a naplementében, majd a szerény rizses vacsora elfogyasztása után a fiatalok elvonulnak egy dűne mögé. Isák megkérdezi, hogy van-e kedvem éjszakai tevegeléshez. Persze, hogy igen. Felnyergeli Mr. Rohitot a tevét, és elindulunk a csillagos éjszakában a sivatagban. Beszélgetünk, majd Isák kis dalocskában meséli el a napomat, amit ma közösen megtettünk. Gondolom egy népdalféleség lehet, a refrén állandó. Igazán szórakoztató és elbűvölő. Ez még csak a széle a sivatagnak, autóúthoz érkezünk, ahonnan visszafordulunk a menedékhez és egy dűne tetején kissé koszos (milyen legyen a sivatagban) derékaljon, párnával, takaróval ágyaz meg. Erős, hűvös szél fúj, így rövid szundítás után vacogva ébredek. Megbeszéljük, hogy leköltözünk a menedék mellé, ahol a léckerítés mellett sivatagi virág hajlik a fejünk fölé. Nagyon romantikus a csillagos éjszaka. 

A Thár-sivatag keletkezésének legendája a Ramayana eposz hőséhez, Vishnu földi inkarnációjához, Rámához kapcsolódik. Feleségét, Sitát a Rávana nevű démon elrabolta és Sri Lankára vitte magával. Ráma, Hanumán majom istenség seregének segítségével indult a kiszabadítására. Hogy Indiából átkelhessenek Sri Lanka szigetére, Ráma felajzotta íját egy mágikus nyílvesszővel, hogy az kiszárítsa az óceánt. A tenger istene, Sagara azonban kérlelni kezdte, hogy ne szárítsa fel a vizet, cserébe átengedi a sereget. De az íj már fel volt húzva, ki kellett lőni a nyilat. Hova lőjem akkor? – kérdezte Ráma. Van egy tenger északon – mondta Sagara, ahol gonosztevők isszák a vizemet, ezzel bántva engem. Lődd oda a nyiladat és ezzel szívességet teszel nekem. Ráma odalőtte a nyilát, ezzel kiszárítva a tengert és létrehozta Marwar sivatagát. Ráma kárpótlásul megáldotta a területet, ezért kevésbé homokos, inkább köves sivatag jött létre, amelyben sok gyógynövény terem, valamint legeltetésre alkalmas bozótos, pozsgás cserjék és elszórtan fák is nőnek a sós talajon.

A legendának némi alapot ad, hogy a Tharban található homokkő mintázata, és a fosszilis leletek arra utalnak, hogy 200-150 millió évvel ezelőtt tenger borította a területet. 

2013.02.22.  Napfelkelte előtt ébredek, így végig fotózom ezt a csodát. A távolban Mr. Rohitot és a többi tevét látom. Megbéklyózott lábbal sétálgatnak élelem után kutatva. Isák és a fiúcska befogják a tevéket. Mr. Rohit injekciót kap, mert kissé legyengült. Udvarolni volt a héten. Isák reméli, hogy rövidesen teve csikóval szaporodik a család. Könnyű reggelink csájból, 4 papírvékony, kis szeletke kenyérből és 1 kis fóliás jamből áll (nem csoda, hogy olyan vékonyak itt az emberek).  Rövid úton megyünk vissza a kiinduló pontra, ahol már vár a taxi, hogy visszavigyen Jaisalmerbe. Nagyon sajnálom, hogy vízen kívül semmit nem vittem a sivatagba (tanulva az elhagyott kulcs esetéből), mert szívesen adnék Isáknak borravalót, hiszen az éjszakai tevegelés igazán különleges élmény volt a kedves dalocskával. Mint már írtam az igazán jó  dolgok ingyen érkeznek az ember életébe. Remélem már felépítette azóta a házát és sok, jobban fizető vendége van. Sunnyval töltöm a délutánt. Taxival utazunk Kuldharába, a XIII. századi kihalt városba. Sunny elmeséli a sztorit, mi szerint a helyi miniszter feleségül akarta venni (zaklatta) az egyik brahmin lányát, aki nem akart kötélnek állni. A lánnyal és családjával való szolidaritásból az egész falu népe elköltözött. Valójában a víz hiánya, de újabb kutatások szerint földrengés miatt üríthették ki a várost. A romok között kellemes a séta. Néhány udvar és a templom helyre van állítva. Alkonyat előtt tovább indulunk a sivatagba, ahol egy turisták számára épített sátor táborba érkezünk. Bekukkanthatok egy sátorba. Nagyon kényelmesen van berendezve, igazán élvezetes lehet itt üdülni. Csak indiaikat látok az esti folklór előadáson. Jellegzetes rajasthani  zenéket hallhatunk és színes ruhákba öltözött lányok néptáncokat adnak elő. Örömmel fedezem fel az ismerős motívumokat, és a végén én is beállok picit táncolni a többi indiai vendéggel. Nagyon hideg szél fúj a sivatagban, örülök, hogy visszamegyünk a szélvédett szállásra.